+43 316 80 89
Hatékonysági osztályok
A TOSHIBA számára különös fontos a lehető legjobb hatékonyság elérése minimális üzemeltetési költségek mellett. A készülékek hatékonyságát egész Európában nagyon magasra értékelik.
Szabványosított hatékonyság
Az SEER, ill. ESEER (European Seasonal Energy Efficiency Ratio, azaz Európai szezonális hűtési jóságfok) és SCOP (Seasonal Coefficient of Performance, azaz szezonális fűtési jóságfok) hatékonysági értékek a hasznosítható hűtő-, illetve fűtőteljesítmény és a felhasznált villamos teljesítmény arányát írják le. A teljesítménymérés négy különböző külső hőmérsékleten történik.
A különböző külső hőmérsékletek figyelembevételével a részterheléses üzem több mint 90%-kal kerül be az értékelésbe – itt mutatkoznak meg a TOSHIBA inverteres technológiájának és a kettős forgódugattyús kompresszor kombinációjának erősségei. A TOSHIBA kiemelkedő ESEER és SCOP értékei a kültéri egységeknek köszönhetők.
Egész éves üzem
Minimális üzemeltetési költségek
Kiváló hatékonysági értékek
Változtatható részterheléses üzem
Szezonális jóságfokok:
COP
A COP (Coefficient Of Performance, azaz fűtési jóságfok) érték az adott készülék energiahatékonyságát adja meg fűtési üzem esetén. A 4,0-es COP érték például annyit jelent, hogy 1 kW áramból 4 kW, tehát négyszeres fűtőteljesítményt állíthat elő a berendezés.
SCOP
Az SCOP (Seasonal Coefficient of Performance, azaz szezonális fűtési jóságfok) figyelembe veszi a teljesítmény éves alakulását úgy, hogy további méréseket végeznek +12, +7, +2 és –7 °C-os külső hőmérsékleteken.
EER és SEER
A hűtési üzem esetében az EER (Energy Efficiency Ratio, azaz hűtési jóságfok) értékhez képest szintén bővítést jelent az SEER (Seasonal Energy Efficiency Ratio, azaz szezonális hűtési jóságfok) , mely figyelembe veszi a szezonális tényezőket. Ebben az esetben +20, +25, +30 és +35 °C-os hőmérsékleteken végeznek méréseket.
ESEER
A VRF rendszereket ma legtöbbször ESEER (European Seasonal Energy Efficiency Ratio, azaz Európai szezonális hűtési jóságfok) értékük alapján ítélik meg, amely a részterhelési tényezőket is figyelembe veszi. Erre egy olyan képlet szolgál, amely négy eltérő súlyozású egyedi érték összegét képzi.
