+43 316 80 89
Az ErP-irányelv
Az Európai Unió a környezetbarát tervezésről szóló ErP-irányelvvel magas klímavédelmi célokat ír elő. Az úgynevezett 20/20/20 energiapolitika az 1990-es helyzethez képest az alábbiak elérését követeli meg 2020-ra:
- Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése
- Megújuló energiák 20%-os többlethasznosítása
- CO2 kibocsátás 20%-os csökkentése
Az ErP jelentése Energy related Products (energiával kapcsolatos termékek), és az irányelv különböző tételekben írja elő az energiafogyasztó termékekre vonatkozó peremfeltételeket és minimális előírásokat. Többek között az áramfogyasztást és a megengedett hangteljesítményt szabályozza:
- A 10. tétel max. 12 kW hűtőteljesítményű klímaberendezésekre érvényes
- Az 1. tétel max. 400 kW fűtőteljesítményű hőszivattyúkra érvényes
Az előírások 2013-ban léptek hatályba, és a felhasználók számára leginkább az EU-energiacímkék révén ismertek. A címkén minden érték dokumentálva van, ami lehetővé teszi az egyszerű összehasonlítást annak érdekében, hogy első pillantásra felismerhető legyen a kiváló minőségű termék. Ezenfelül minden gyártónak, ill. importőrnek a prospektusaiban, valamint a honlapján is hozzáférhetővé kell tennie termékei adatait. Az Ecodesign weboldal vonatkozó linkjét lásd alább.
Kérdések és válaszok
Miért tartozik a klímatechnika az ErP-irányelvhez?
A klímaberendezések már a magánszférában is régóta elterjedtek. Egyre több ház- és lakástulajdonos választja a kellemes hűvösség komfortját.
Az innovatív technológiák következtében számos kínált klímaberendezés, így pl. a TOSHIBA is, nagy hatékonyságú. Az új ErP-irányelvnek köszönhetően a klímaberendezések még jobban differenciálhatók gazdaságosság tekintetében.
Az alacsony hatásfokú készülékek gyártói elveszítik piaci hozzáférésüket.
Milyen energiaosztályok vannak?
2013 januárjától az A energiahatékonysági osztály az A+, A++ és A+++ osztályokkal bővül.
Az osztályozás ezenkívül a zajkibocsátást (bel- és kültéri készülék hangteljesítményszintje) is figyelembe veszi.
Hogyan néz ki az új energiahatékonysági címke?
Mit jelentenek az új SEER és SCOP jelzőszámok?
Eddig csak az EER (hűtés üzemmód hatékonyságának értékelése) és a COP (fűtés üzemmód hatékonyságának értékelése) volt megadva. Ezek az értékek kizárólag egyetlen pontra voltak méretezve.
Az új SEER és SCOP jelzőszámoknál több mérési pont van definiálva, amelyek mind beleszámítanak az osztályozásba. Az „S“ „szezonálist“ jelent.
Mérési pontok hűtésnél:
Ezek 20 °C, 25 °C, 30 °C és 35 °C külső hőmérsékletre vonatkoznak. A hűtés üzemmódhoz Straßburg klímaadatait egész Európára vonatkozóan elfogadták.
A hőmérséklet-változási folyamatnak megfelelően a mérési pontok különböző súlyozásúak.
Mérési pontok fűtésnél:
Fűtés üzemmódhoz nem készült Európa-szerte egységes hőmérsékletprofil. Ezután három klímazónába történő besorolás következett: Észak-, Közép- és Dél-Európa különböző terhelési profilokkal.
A mérési pontok egységesen 12 °C, 7 °C, 2 °C és – 7°C külső hőmérsékletnél vannak.
Miért van három klímazóna a fűtés üzemmód hatékonyságának besorolásához?
A klimatikus feltételek nagy hatással vannak a klímaberendezések teljesítményére hőszivattyú üzemmódban. Ezért az EU-n belül három zónát hoztak létre:
Észak-Európa: hideg
Közép-Európa: közepes
Dél-Európa: meleg
Mióta érvényes az új ErP-irányelv?
A klímaberendezésekre vonatkozó ErP-irányelv (10. tétel) 2013.01.01-én lépett hatályba és nemzeti átmeneti határidők nélkül az EU minden államára érvényes.
